Fish: a robogózás nem motorozás
Én egy 18 éves gimnazista leányzó vagyok. Régóta rendszeresen olvasom az oldalt, de még nem mertem írni. Ez a topic mégis felvillanyozott… Hogy hol és hogy kezdődött?
Az egész időszámításunk előtt háromszázzal, azaz három és fél éves koromban kezdődött, amikor először éreztem meg a benzingőz élvezetét. Persze tiltott volt, de valahányszor kiszabadultam az udvarra, anya Babettáján ülve berregtem. 🙂
Édesapámnak akkortájt egy 125-ös MZ-je volt, ami számomra maga volt a csoda. Persze amint elértem a számomra kellő magasságot, már azt vettem célba. Így történt, hogy 8 évesen, születésem óta először kerültem kórházba. A motor valahogy nem volt olyan, mint azelőtt. Mászás közben eldőlt, egyenesen rám. A lábam beszorult a tank alá, bár egy kis felületi sebbel megúsztam a történteket.
Persze az eset után minden kétkerekű elzárt helyen volt tartva és már apa sem ültetett fel maga elé többet. Pár év kiesés után 13 éves koromban előkerült a nagymamám Babettája. Persze egy kicsit több ésszel rendelkeztem és már az ujjaim is elérték a féket, mindemellett már tekerni is tudtam, így egy kis leskelődés után már be is indítottam a kis csodát (részlet kérdés, hogy leállni már nem volt olyan egyszerű. 🙂 Valahogy nem tűnt fel, hogy az a mütyürke gomb erre való. 🙂 Így fullasztással ment a dolog… 🙂 ).
Fish profilja
A nagymamám eléggé a város szélén lakott, így nagyon nagy élmények voltak, mikor titokban kimentem vele. Persze korántsem volt akkora titok, bizonyára ő is rájött, hogy nem egy helyben való állástól fogyott ki a benzin és lett tiszta sár a motor. 🙂 Így elvoltam egy ideig, de mindig is hajtott a vágy, hogy egyszer majd otthon ráülhessek az MZ-re és meg se álljak motorerdő közepéig. 😛
A városban volt akkoriban pár ‘nagymenő’ Simsonos. Ők tanítottak meg váltani is és hamar eljött az ideje, hogy az MZ is kipróbálásra kerüljön. Persze sokkal másabb volt és nem tudom, hogy akkor félelmet vagy szerelmet éreztem, de az biztos, hogy még ma is kiráz a hideg, ha egy nagyobb mocit vezethetek. Hát így kezdődött minden.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Miután otthonról elkerült a Babetta és az ETZ, egy Cagiva City 50-es robogót szerzett be édesapám. Ekkor volt az is, hogy megszereztem kismotorra a jogosítványt. Főtengely hiba miatt hamar meghalt, az egyébként elég jó Malossi tuningokkal megáldott olasz csoda. Őt követte egy nagyobb falat, egy Honda Lead, aminek 50-es papírjai voltak, így könnyedén vezethettem, az egyébként 110 köbcentis fenegyereket. 🙂 Mert mi már csak így hívtuk. 🙂
Tavaly nyáron nem bírtam tovább és egy igazi motor nyergébe ültem, ez egy Suzuki GSX F 750-en volt. Nagyon nehéz volt és persze teljesen más, mint a kisebb társai. Mivel egyáltalán nem volt ekkora motorhoz vezetési tapasztalatom, így nem is nagyon léptem túl az 50-et, bár a terep engedte volna.
Hááát, így állok most. Egyébként a Lead miatt sokszor feljelentettek a rendőrök, így azt el kellett adnunk és most egy Generic Cracker vezetője vagyok. Persze a sok motoros tali után teljesen átformálódtak a gondolataim. És szentül hiszem, hogy a robogózás nem motorozás. Viszont meg kell hagyni, az sem rossz. 😉
Ha tanulmányom engedi, hétvégenként egy hipermarketben töltök polcokat és idén nyáron minden erőmmel azon leszek, hogy megkeressem a korlátlan jogsira a pénzt, és talán ki is tudom majd cserélni a Crackert egy igazi motorra. Legnagyobb álmom egy K6 GSXR, bááár az off-road szerelmese is vagyok, így ha majd a sors úgy hozza, legközelebbi kétkerekűm egy Aprilia MX lesz.
Hát ezért írtam nektek. Jól esne egy kis biztatás, hogy igen, mennyire jó lesz majd és, hogy igen, sikerülni fog! 😀 😛 Sajnos a szüleimtől ezt hiába várom, ők nagyon ellenzik a dolgot, bár érthető, hisz kiskorom óta nagyon féltenek. A barátaim többsége pedig bolondnak néz, hogy hogyan lehetek egyszerre szerelmes egy ECX-be és egy R1-be. Hát nem egy kategória, az tény, de remélem nem vagyok egyedül. Valahogy mindkettőben élvezetet látok, csak másban nyilvánul meg. 🙂
Ha e sorig is eljutottatok, már megérte megírni a kis regényem. Széles utat és olcsó benzint mindenkinek! 😉
