Gurulni jó Dörner György szerint
B.J: – UFO-k kivesézve. Ellenben egy félős kisgyerekkel hogyan szerettetnéd meg a motorozást?
– Sehogy – vágja rá György. – Ha magától érez indíttatást egy idő után, mert vágyódik utána, akkor legyőzi a félelmét. Nem lehet erőszakolni.
B.J: – Akkor félős kisgyerek híján kit ültetnél legszívesebben a hátsó ülésedre egy gurulás erejéig?
– Nem tudom. De van egy kedves barátom, aki mindig az aktuális kutyáját felülteti maga elé a motorra – komolytalankodja el György a választ. – Kapott tőlem egyszer egy fehér puli kutyát, ami nem hajlandó felülni neki. Puli kutyával senki ne próbálkozzon!
B.J: – Na, és a hátsó ülésre hajlandó vagy felülni?
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
– Még Harmathy Árpáddal, a Yamaha vezetőjével, mentem egyszer egy kört a Száva utcai udvaron – emlékszik vissza György. – Megmutatta, hogy milyen nyomatéka van a kis motornak is. Szenvedés volt hátul ülni.
B.J: – Prímásból nem lesz másodhegedűs, igaz György?! Te az a típusú motoros vagy, akik nagyon stílusosan gurulhat be a tömegbe: látványos, hatalmas motor, bőrdzseki, menő borostás áll… Átérzed-e ilyen esetben, hogy „íme, megérkeztem, én, A Motoros”?
– Beletartozik ez is a motorozásba! – ismeri el György. – Ha az ember egy szép motorral megérkezik egy olyan helyre, ahol emberek vannak, és nézik őt, az is cél. „Tevőzik” a motorral, nincs mese. Ezért is árulják azt a hihetetlen mennyiségű kiegészítőt. Mondjuk, én magát, a motort szeretem. Nekem egy kopott bőrdzsekim van és egy régi bőrgatyám. Vagy inkább farmerben, térdvédővel szoktam motorozni. Már nincs akkora varázsa a külsőségeknek. Azt hiszem, már túl vagyok rajta. Megvolt. Még akkor is, ha esetleg fokozottabban bámulnak, mint az első két körben.
B.J: – Sok mindenről beszélgettünk már, de nőkről még nem! Megkerülhetetlen téma. Mit szeretnek és mit nem szeretnek a nők a motoros fiúkban?
– Gondolom ugyanazt, mint a nem motoros fiúkban – szellemeskedik György. – Valószínűleg ilyen aspektusa is van a motorozásnak, de az én életemben semmi változás nem történt a motor miatt. Sőt! Úgy látom, hogy a motorozás inkább elriasztja a fehérnépet. A motoros lehet vonzó, egészen addig, míg mögé nem ül. Még az is egy darabig vonzó, de tartósan biztos, hogy nem. Nagyon állhatatos személyiség kell legyen az a nő, aki hajlandó esőben, fagyban, döcögő úton, spártai körülmények között motorozni. Ez egy nagyon becsülendő tulajdonság. Az ilyen egészen más szemmel nézi a motorozást, a motort és a motorost is. Csak a felületes szemlélő rácsodálkozása: „Jaj, a motor és a motoros, ez biztos valami fantasztikus gyerek lehet!”
B.J: – Na akkor ha a motoros nem is, legalább a motor legyen „fantasztikus”! Rendelkezik-e a motorod valamilyen állati vagy emberi jellemvonással?
– Az én motorom úgy néz ki, mint egy bölény – kéjeleg György amolyan Karády Katalinos hanghordozással. – Van egy kis púpja, és a lámpája burkolata mintha orr lenne. Többek között ez is nagyon tetszik benne. Hogy milyen ember lenne, egyszerűen nem tudom. Pedig gyerekkorunkban játszottunk ilyesmit. A Trabant olyan volt, mint a földszinten lakó bácsi. A Volga Béres Ilona arcberendezésére hajazott…
Akkor most bontsunk asztalt! Megtudhattuk, hogy nem azért jó motorozni, mert megbámulnak. Hogy operettekben is megbújhatnak nehéz fiúk. Hogy esőben, hóban, fagyban, tűző napon is ki kell tartani, és utána meg kell jutalmazni magunkat! Mert gurulni jó!
