Egy ’Sporis túra – Harley-Davidson Sportster 883 Iron 2014 Teszt
Kellemes ebéd várt minket a Töki Patkó csárdánál, ahol alkalom nyílt az első élmények csereberéjére is.
Visszaszállva ideiglenes paripám nyergébe, a harmadik kilométer után megértettem, miért is építik a choppereket. A Spori tényleg országútra lett tervezve – de nem a magyarokra. Nem minden kátyút sikerült kikerülnöm vele, így amikbe belementünk, azokat erős deréktáji ütéssel „díjazta” az Iron.
A V motor halkan duruzsolt alattam 2300 és 2600-as fordulatszám között, előtte-utána erős rázkódással jelezte meglétét, melyet az egész karosszéria átvett, később aztán ezt kihasználva tudatosan váltottam lejjebb, hogy masszíroztassam vele kezeimet, meg a derekamat – lehet, hogy terápiás célból tervezték így?
2800-as fordulat felett annyira berezegett a tükör is, hogy még az utat sem láttam benne, nem hogy azt, hogy előz-e éppen akkor valaki engem, mikor én is akarok. Pedig mindig van egy nálam is gyorsabb az utakon…
A sport-túra motorok szélvédelméhez szokott testem eléggé meglepődött, mikor az autópályán 110 felett belénk kapott a szél – kapaszkodtam is a kormányba rendesen, le ne fújjon a kölcsönmotorról a menetszél.
Békésebb aszfaltokon haladva vígan „táncoltunk” matt fekte Sporimmal kerülgetve a sávfelfestések csíkjait. Büszke érzés kerített hatalmába: egy Harleyn ülök! A Szépjuhászné útján – tudván, hogy nemsoká „hazaérünk” – még nagyobb figyelemmel fordultam az Iron felé, aki még szebb kanyarodással díjazta figyelmemet. Bár ez a jobb kézzel való indexelés a végére sem nagyon jött össze nekem, olyan, mintha nem hajolna arra az ujjam.
A Harley-Davidsonokon mindkét kormányon van index, azt az oldalit kell nyomni, amerre menni akarsz. Ezen a modellen már némi könnyebbséget jelent, hogy magától vissza is veszi az indexet kanyarodás után, bár bevallom, az első pár alkalommal, erősen elgondolkoztam azon, hogy vajon kitettem az indexet, vagy csak akartam? – de hát kérem ez már a XXI. század!
Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book. |
A „műszerfalon” egy kapcsolóval állíthatom, hogy a fokozat-kijelző jelenjen meg a fordulatszám mérővel, vagy az A megtett kilométer vagy a B látszódjon, de őszintén szólva egyrészt kicsik a számok, másrészt ha úgy süt rá a nap alig látszik valami belőle, így ezt a funkciót nem forszíroztam.
Visszaérve a szalon parkolójába, érzékeny búcsút vetem a kis Harleymtól, s hű társamhoz közeledve láttam, hogy az FZ6-os oldalszenderdje beleolvadt az aszfaltba a melegtől – nem csoda, hogy a bőrgatyám is tapadt a lábamra – de hát ez is hozzá tartozik a chopperezéshez, vagy nem?
Annyira megszoktam a Harley kemény kuplungját és fékét, hogy az első piros lámpánál, majdnem stopi lett a megállásomból a Yamahával, így tudatosult bennem, hogy a túramotoromnak sokkal puhább, érzékenyebb kezelőszervei vannak, mint a Sportsternek. Újra a régi, jól megszokott biztonságérzés kerített hatalmába a Fazer hátán, gyors reakciók, egyenletes úttartás, sportos gyorsulás a helyzetekben.
A Harley nem csak egy motortípus, nem csak egy 100 éves múltra visszatekintő gyár. A Harley-Davidson egy életérzés – amit csak kipróbálni lehet. Mindenkinek ajánlom, ne hagyja ki ezt az élményt, és utána el tudja dönteni, hogy akar-e Harleyt magának, olyat, aminek a kormánya kicsit közelebb van a törzséhez, a lábtartója kicsit szélesebb és esetleg bele van gravírozva a tulaj neve. Vagy olyat, amin Swarovsky kristállyal van kirakva a márkajelzés… ez onnantól csak ízlés kérdése. A élmény mindenesetre egy életre szól.