Edina motorozni tanul

Helycsere

altA múltkori baklövésem után, hogy átmentem a piroson, nagyon rákoncentráltam a hibák kiküszöbölésére.

Mindent akartam tudni… Rögtön! Indulás előtt még egyszer átolvastam a közlekedési szabálykönyvet, és szuggeráltam magamat a HÉV-en ülve, hogy „figyelj oda”, „legyél higgadt”.

Mielőtt nekivágtunk a forgalom útvesztőinek, István elmondta, hogy a múltkori hülyeségem után inkább nem is mondta, hogy cseréljünk helyet Borókával. Tehát, úgy szokott lenni menet közben, hogy körülbelül félidőben, helyet cserél a két tanuló.

HIRDETÉS (x)

Nos, megértettem oktatómat, hogy lefagyott, amikor áthajtottam a piroson, és jobbnak látta, ha végig Boróka megy elől. Na, de most nem úsztam meg a dolgot. Tartottam is tőle rendesen… De, lesz, ami lesz! Egyszer mindenen túl kell esni!

Boróka ment előttem. Próbáltam a környezetemre figyelni, és természetesnek venni a vas technikai kezelését. Eleinte nem ment, de azután észrevettem magamon, hogy még a járókelőket is van időm megfigyelni vezetés közben. Eddig nem értettem, hogyan lehet mindent észlelni 50 km/h-s sebességnél, amikor csak úgy elsuhanok minden és mindenki mellett. De lehetséges!

Észrevettem például, hogy egy pasinak milyen ronda nője van; vagy két öregasszony úgy pletykál az út közepén, hogy nincsenek tekintettel a többi járókelőre. Emellett a táblákat is tudtam figyelni. Az élet apró örömei… Fantasztikus érzés volt, hogy képes vagyok ilyesmire…

Éppen ebben a felismerésemben fürdőztem, amikor hallottam a fülemben István hangját: „Helycsere! Szabályosan!”. Láttam, hogy Boróka lelassít. Ekkor kiraktam az indexet, hátranéztem, felgyorsítottam és megelőztem a társamat. Ez eddig simán ment…

Most jöhetett az önálló vezetés. Mert azért tegyük hozzá, hogy azt nehéz levetkőznie az ember lányának, hogy ne másolja le azt, amit az előtte lévő csinál. Én persze abban a tudatban tettem sokszor mindezt, hogy ő úgyis jobban tudja nálam, hiszen tapasztalt a forgalomban.

Haladtam szépen, majd jött egy olyan kereszteződés, ahol a zebra előtt ott volt a Stop tábla. Az már belém lett verve, hogy meg kell állnom a Stop tábla előtt, majd ha senki sem jön a zebrán, akkor áthajthatok rajta. Ha balról szabad a pálya, akkor ráhajthatok a főútra, de ha jönnek, szépen maradjak a seggemen a zebra után megállítva a motort. Így is tettem! Borókában az volt benne, amit sokan tesznek, hogy nem állnak meg a tábla előtt, hanem rögtön a főútra hajtanak, ha tehetik, vagy a zebra után állnak meg várakozni. (Persze, ha senki sem lép a zebrára.) Még az volt a szerencse, hogy cipzár alakzatban hajtottunk, mert különben belém jött volna Boróka, amikor a Stopnál megálltam.

Ezek után már simán mentek a dolgok, persze a kisebb-nagyobb hibákat leszámítva, mint a nem jó helyre való besorolás, a kis- vagy nagy ívben való kanyarodás. Annak viszont örültem az óra végén, hogy nem mentem át egyetlen piros lámpánál sem.

Nyomtatás E-mail

BLOG COMMENTS POWERED BY DISQUS

Kedvelj bennünket

Motoros filmadatbázis

Blogok

Júniusban voltam barátnőmmel az Onroados 48 órás tájékozodási túrán. Én kis naiv azt hittem, hogy...
Bővebben...
A hosszú hétvége nagy részét Pilismaróton töltöttük a Szobi Révnél. Ezúttal nem motoros találkozó volt...
Bővebben...

Rólunk

"A jó kislányok a mennybe mennek, a rosszak mindenhova"

A Csajokamotoron.hu magazin oldalain minden információt megtalálsz, ami a motoros nőket érdekli, amire szükségük lehet a motoros jogosítvány megszerzéséhez, vagy egy motoros túrához. 

Iratkozz fel a hírlevélre!