A sérült lakk kálváriája, avagy hogyan lettem kényszer-profi – Polírozás házilag
Az egész ott kezdődött, hogy Bq-val nekivágtunk az ausztriai túránknak, és a Drau folyó mellett töltött éjszaka alatt motorommal rejtélyes Bermuda háromszögbe kerültem.
Mivel tapasztalatból tudom, hogy nem szerencsés a napközben összeszedett rovartetemeket a fényezett, lakkozott felületeken hagyni sokáig, minden este megtisztítottam a motor elejét. Plexi, fejidom és lábszárvédő részek. Erre a célra a jól bevált Procycle tisztítót használtam most is. A motor többi részét, ami csak poros volt, nem tisztítottam meg, mivel teljesen felesleges, ha minden nap több száz kilométert tesz meg az ember. Úgyis gyűlik a por mindenhol.
A bogártetem, illetve a szétmázolt peték könnyen megmarják a lakkot. Ezekre koncentráltam. Éjszakára letakartam a motort takaróponyvával. 20 éve így teszek minden alkalommal. Persze, az Alpokban a nappali és éjszakai hőmérséklet között nagy a különbség, így a páraképződés elég erős, így a ponyva alatt is jelentős nedvesség gyűlik össze reggelre. Amint felkelt a nap, levettem a ponyvát, és hagytam száradni a gépet, és a ponyva belsejét is, hogy száraz állapotban csomagolhassam el.
Ekkor következett be a baj. Persze, erre csak másnap jöttem rá, mikor hazaértünk, és a garázsban tisztítottam a lakkot. Ritka jelenség, de a vízcseppek, a párafoltok nedvessége és az UV sugárzás valahogy összedolgozott, és megkezdte a lakkot. Alap esetben csak elpárolog a nedvesség, és vízkőfoltot hagy, ami könnyen eltávolítható.
Itt nem ez történt. Valami vegyszer, vagy tudom is én mi volt a párában, ami a napfény hatására reakcióba lépett a lakkal. Ezt úgy kell elképzelni, mintha valami oldószer került volna a felületre, és a lakkot nagyon vékony rétegben feloldotta volna. Nem hittem el, de ez történt. Először arra gondoltam, hogy valami a porban lehetett – talán cement vagy hasonló anyag – amit út közben összeszedtem. De nem ez volt, mert nem csak a poros részeken sérült a lakk, hanem az általam, este letisztított felületen is.
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Aztán az is megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy – mivel a fejidom volt már fényezve – a nem gyári lakk volt gyenge. Aztán megvizsgáltam a gyári, erős lakkot is. Az is sérült. Szóval ezen okok kizárva. A párában volt valami. Ez van. Még profi fényező sem hallott ilyenről, akit megkérdeztem. De utánaolvasva, ritka, de létező jelenség. Persze, annyira nem feltűnő, de bosszantott a dolog, hogy valami tönkrement a hőn szeretett motoromon. Ezt mindenképp orvosolni akartam. Itt a kálváriám újabb szintre emelkedett.
Első lépésben a polírozásra gondoltam, ami jó eséllyel kiszedi a vízcsepp nyomokat. A kereskedelemben számos polírozó paszta kapható, különböző szemcsefinomságban. Vettem egy flakonnal egy viszonylag finom összetételűt, és az egyik felületen kis szivacsdarabbal polírozva azt, tettem egy próbát. Az amúgy is szép felület még szebb, csillogóbb lett, de a cseppnyomok csak nem tűntek el. Bizonyos szögben, elemlámpával megvilágítva még mindig ott voltak. Ez a próbálkozás nem hozott sikert.
Viktor barátom profi autókozmetikát üzemeltet. A következő lépés az volt, hogy vele konzultáltam. Ő már profi gépet használ, nem kézzel maszatol. Hiába kung-fu-ban edzett teste, a napi több autónyi felületet kézi munkával nem bírná kifényesíteni. És ami a gépnél is fontosabb, különböző keménységű és összetételű szivacskorongokkal és pasztákkal dolgozik.
