A hármas rutinfeladat: Intenzív fékezés
Gyors manőver. Akadály kikerülése. Intenzív fékezés. Hajjaj! Erre gondoltam, amikor a rutinpályán a kezdő vonalnál álltam, arra készülve, hogy megcsinálom a feladatot.
A helyes megoldás a következő: a startnál megfelelően elhelyezkedem, jelzem balra indexeléssel az elindulási szándékomat, majd körülnézek, és gázt neki. Persze, nem úgy, mint egy rakéta…
Az egyes fokozatból felváltok kettesbe, és 30 km/h-s sebességgel haladok egyenesen, míg el nem érkezek a kikerülendő bójához. Az akadály azt hivatott szimulálni, hogy egy gyors manőverrel hogyan tudom kikerülni, ha például egy kocsiajtót hirtelen kinyitnak előttem. Tehát, ajánlatos nem nekimenni, hanem gyorsan elkerülni az ütközést.
Miután sikerült „nem nekimenni” a képzeletbeli ajtónak, a manőver után lassítok, visszaváltok egyes fokozatba, hogy a kis ívű kanyart be tudjam venni, és megfordulni a pálya végén. Visszafelé 50 km/h-s sebességre kell felgyorsítanom, az ábrán is jelzett bójáig, majd ha elhagytam ezt a pontot, intenzíven fékezni, és megállni.
Eddig rendben is van, így elméletben a dolog… No, de az Én hol elmúló, hol visszatérő fóbiáimmal, eleinte kétséges volt számomra, hogy végre tudom hajtani…
| Ha már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy meg kellene tanulni motorozni, életed legnagyobb kalandja most kezdődik. Töltsd le ingyenes e-bookunkat, amivel megteheted az első lépéseidet a motorossá válásod felé! Add meg az adataidat és már érkezik is a postafiókodba az ingyenes e-book.  |
Az első körben, amikor már élesben mentek a dolgok, és nem csak a „szokom a pályavonalat” stádiumában voltam, nem annyira sikerült minden. A „kocsiajtó” előtt már elkezdtem fékezni, és visszaváltani egyesbe, mert féltem, hogy utána már nem lesz rá idő. Persze, tudtam Én, hogy nagyon is jól ki van számolva minden a feladatokkal kapcsolatban… Azt mondanom sem kell, hogy visszafelé sem gyorsítottam fel ötvenre…
Itt is bebizonyosodott, hogy gyakorlat teszi a mestert, mert fokozatosan kezdtem felbátorodni, és ráérezni a titok nyitjára. Simán ki lehet kerülni 30 km/h-val a bóját, és juszt is van idő visszaváltani egyes fokozatba, majd bekanyarodni. Az 50 km/h-s sebesség elérésével azért többet küzdöttem, de itt is megértettem, hogy időben le tudok fékezni és megállni. Nem fogok nyílegyenesen kiszáguldani a rutinpályáról az úttestre!
Miután a harmadik tétel és Én megbarátkoztunk egymással, most már elkezdhettem gyakorolni a három feladatot egymás után. Ennél a pontnál az szokott lenni a probléma, hogy összekeverheti az ember a különböző vizsgapályákat. Bár, azt észrevettem magamon, hogy már annyira belém rögződtek, ha álmomból felkeltenek, akkor is meg tudnám csinálni a feladatokat.
