Írta: NaNa | 2006 november 06

Az elmúlt hetek forradalmi hangulatú tömegrendezvényei után politikamentes közös imára hívta össze az embereket az Új Magyarországért Kulturális Egyesület. A szervezők tervei szerint a területet huszárok karéja, és ezer motoros biztosította volna.

Furcsa volt, hogy erről nem hallottam, hiszen ezer motoros összetrombitálásához a motoros sajtó nagy segítséget nyújthatna. Egy hetem volt, hogy kinyomozzam, hogy ki lesz az az ezer, aki ismét felvállalja, hogy fekete gúnyába bújva, bukósisakban kiálljon egy olyan ügy mellé, ami nem biztos, hogy a többieknek is ugyanolyan fontos. Az idő kevésnek bizonyult, semmit nem tudtam meg. Talán rossz helyen keresgéltem.

Az biztos, hogy a motorosok megjelenése a politikai demonstrációkon megosztott minket, többen is kinyilatkoztatták azt a nézetüket azóta, hogy ezeket a rendezvényeket nem motorkerékpárral kellene látogatni. A nép egy kalap alá vesz minket, ők nem látják, hogy más a color, vagy hogy az egyik robogó, a másik motor. De aki a maga tizenöt percét ily módon gondolta megélni, nem számolt vele, hogy miután ő "benne lett a tévében", olyan, mintha mindannyian ott lettünk volna.

Ez a hétvége más volt. Most azok jöttek össze, akik erőszakmentes megoldást szeretnének. Hiszik, hogy a közös gondolat, a jobbítás nem csak rajtunk múlik, hiszik, hogy egy közös fohász segíthet. A rendezvényen a mai kor olyan gondolkodói mondták el hitvallásukat, akik a saját területükön már mindent letettek az asztalra. Dr. Papp Lajos szívsebész, Makovecz Imre építész, és Molnár V. József néplélekrajz-kutató mellett, ott volt Jókai Anna írónő is, aki saját versét mondta el.

Még több kép a galériában!Felemelő élmény volt látni az eső ellenére összegyűlt embereket, akik együtt mondták a közös imát, énekelték a Himnuszt és a Szózatot a keresztaljakkal. Felemelő volt, hogy a hatalmas vászonra lézerrel vetítették Gábriel arkangyal mellé a magyar Szent Koronát, és az is, hogy a huszárok és a lovasok végigállták a két órás "misét" a hideg esőben, ahogy akár a motorosok is végigállhatták volna. De felemelő érzés volt az is, hogy az az ezer motoros most nem motorosként, jobb vagy baloldaliként, hanem emberként érezte fontosnak, hogy jelen legyen, és együtt imádkozzon egy szebb jövőért, egy békés, nyugodt, élhető Magyarországért.