Tenzi
Akkor ugyan még a környezetemben nem volt motoros, de az öcsém is egy faágat vízszintesen tartva a kezében, és burrogva hozzá rohangálta körbe a tömbházakat, miközben én a környékbeli lányokkal játszottam tanárosdit. Aztán felnőttünk, és a testvérem meg is vette az első motorjait, amint jogsit szerezhetett; illetve édesapám is nagyobb gondot fordított mindig a motorvásárlásra, mint az autókra.
Nekem felnőttként először két évvel ezelőtt fogalmazódott meg a gondolat, hogy motor kell. Méghozzá akkor, amikor öcsém hordozgatott motorostalálkozókra, kétszer térve a barátnőjéért, majd értem. Horvátországba is eljutottam a hátsó ülésen, amit nagyon élveztem, de hazaérve rádöbbentem, hogy mennyire hiányzik az ízirájder fíling, viszont nem várhatom, hogy mindig csomagként fuvarozzon valaki. Kezembe kell vennem a dolgokat!
- Nincsenek hozzászólások






















Hozzászólások