Írta: Tenzi | 2007 január 07

Szeretném megosztani Veletek a történetet, hogy miként váltam motorossá. Valahol nagyon régen kezdődhetett, mivel már kislánykoromban arról álmodtam, hogy tanárnő leszek, és egy chopperen fogok berobogni az iskola udvarára.

Akkor ugyan még a környezetemben nem volt motoros, de az öcsém is egy faágat vízszintesen tartva a kezében, és burrogva hozzá rohangálta körbe a tömbházakat, miközben én a környékbeli lányokkal játszottam tanárosdit. Aztán felnőttünk, és a testvérem meg is vette az első motorjait, amint jogsit szerezhetett; illetve édesapám is nagyobb gondot fordított mindig a motorvásárlásra, mint az autókra.

Nekem felnőttként először két évvel ezelőtt fogalmazódott meg a gondolat, hogy motor kell. Méghozzá akkor, amikor öcsém hordozgatott motorostalálkozókra, kétszer térve a barátnőjéért, majd értem. Horvátországba is eljutottam a hátsó ülésen, amit nagyon élveztem, de hazaérve rádöbbentem, hogy mennyire hiányzik az ízirájder fíling, viszont nem várhatom, hogy mindig csomagként fuvarozzon valaki. Kezembe kell vennem a dolgokat!

Tenzi profiljaMeg is említettem édesapámnak, akinek több se kellett, szinte óránként hívogatott, hogy ilyen, meg olyan motor van eladó. Míg egy hideg, téli szombaton körberohantuk a legjobb ajánlatokat, és ráülve egy Suzuki GS500E-re, bele is szerettem. Ugyan első motornak kicsit nagynak tűnt, de még a következő héten elintéztem a hitelt, és nyélbe ütöttük az üzletet. Így vált valóra mindkét álmom; bár nem chopperrel robogtam be a suliba, mivel túramocira 'szelidültem', most számomra így teljes a kép. Azóta pedig egy erdélyi túrát is bevállaltam, ami életem egyik legnagyobb élménye volt.