Rózsaszín Motoros
-
Miért szokatlan a hideg időjárás télen?
Már több mint egy hete hallgatjuk, hogy érkezik a szokatlanul hideg időjárás, pedig a szokatlan...
-
Lényeg, hogy görd(b)üljön
Miközben mindenki a benzináremeléssel meg a végtörlesztéssel van elfoglalva, azért szuperjó dolgok is történnek kis...






Az én történetem 4 éve kezdődött. akkor ismertem meg a férjem, aki gyerekkora óta motorozik. Első látásra szerelem lett a nagy motor és a bőrnadrágos srác is.
Az én motoros múltam, talán még gyermekkoromban kezdődött. Apunak volt egy simsonja, azzal ment mindenhova.
A motorozást egy kölcsön Simsonnal kezdtem. Addig is tetszett a motorozás, de ekkor már biztos voltam benne, hogy a következő cél egy saját motor.
Gyermekkorom óta kedveltem az autókat, motorokat. Unokatestvérem párja egyszer mamámhoz érkezett egy sportmotorral és én aki ott nyaraltam lurkóként azt mondtam: „de szép egyszer nekem is kell egy ilyen".
Az egész még ovis koromban kezdődött. Szerelmes lettem, már nem emlékszem, hogy egy Simsonba, vagy egy MZ-be, vagy bármibe ami akkoriban még lehetett, de az biztos, hogy bámultam a városban motorozókat, és arra gondoltam, hogy ez kell nekem, én is ilyen szabad akarok lenni.
A motorokhoz való kötődésem már gyerekkoromban elkezdődött. Apukámnak volt Komárja, Rigája, Babettája és egy ETZ-je. A kismotorokat én sorban nyúztam, először az udvaron, később a Tisza árterületén.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szemüveges, szoros varkocsba font hajú, magányos kislány. Volt neki egy szigorú, öntörvényű, mindenkinél-mindent-jobban-tudok-és-nemcsak-megmondom-de-be-is-vasalom-rajtad-a-tutit életfilozófiájú nagymamája.








